Tiéd

Ez a vers nagyon-nagyon régi, ahogy azt az évszámból is láthatjátok. Alig másfél év írás után kezdtem el írni, a "költői munkásságomban" pedig nagyjából három hónap után született, és az első öt versem között van - teszem hozzá a legvállalhatóbb az első öt közül.

Pozitív módon szoktam erre a versre gondolni minden sutasága ellenére, és ez azért van, mert elég furcsa módon kezdtem bele a versírásba - ami azt illeti a történetírásba is. Egyszerűbb, ha gyorsan elmesélem.

2007 nyarán kezdtem el írni az első történetemet merő unalomból. Nagyon sok fanfiction-t olvastam akkoriban, és azokból is nem a legkiemelkedőbbeket, majd arra gondoltam, hogy ilyet írni én is tudok - és bele is kezdtem. Így lettem író :'D

A költészethez már kicsit "magasabb cél" vezérelt. Már százszor megénekeltem, hogy hülye vagyok irodalomból, és emiatt nagyon utáltam is, és kifejezetten idegesítettek a verselemzések a "mire gondolhatott a költő?" című kérdéssel az élen. Meg azzal, hogy valami csoda folytán mindig minden költő csak a saját életéről tudott írni. Úgyhogy én dacból írtam néhány olyan verset, ami nem rólam szólt, nem is igazán volt köze hozzám, hogy ezzel bizonyítsam - leginkább magamnak, mert mások nemigen látták a verseimet néhány barátnőt leszámítva -, hogy lehet verset úgy is írni, hogy nincs köze hozzád.

Az első verseim ilyenek is lettek, és később is született egy-kettő ilyen, ez viszont kilógott a sorból, mert ajándék gyanánt írtam egy barátnőmnek. Ez a vers belőlem szólt akkor, és azóta is rendületlenül ezt teszi. Ez egy lelkesítő beszéd művészpalántáknak, akik még nem találják a hangjukat, akik még nem ismerik a hatalmukat.

Mert az írás hatalom. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy a régi verseimen kívül szinte semmit nem posztoltam két éve, mégis a másfél éve nyitott Facebook-oldalam követőinek a száma jelenleg egy híján 130-ra rúg.

Mi ez, ha nem hatalom? Azoknak a szavaknak a hatalma, amiket évekkel ezelőtt írtam le, és még mindig megtalálja a közönségét, akikre képes hatást gyakorolni.

Igen, az írás, az alkotás hatalom.

Hát éljünk vele. :)

Ezúton is köszönöm mindenkinek, aki ebben a szánalmasan kies időszakomban valamilyen módon követ, kíváncsi rám, és a művészetemre, még akkor is, ha az most éppen szabadságon van. Ha tudnátok, hányszor támad kedvem sírni az örömtől, amikor meglátom, hogy egy újabb követőt szereztem, pedig - szégyenszemre - nem tette érte semmit.

Szóval Ti, kedves ismeretlen olvasóim! Ha írtok, vagy bármilyen módon alkottok, akkor egyenesen Nektek címzem ezt a réges-régi verset, és kívánom, hogy legyen Nektek is hatalmatok!

És köszönök mindent.

Tiéd

Egyedül állok a szakadék szélén,
Veled táncolok a pengének élén.
Tarts ki még, hisz ez az utolsó tánc,
Ez a te világod, itt Te szabsz szabályt.

Tiéd a vár, amit nagy gonddal építettél,
Tiéd a kapu, amit szavaiddal védtél.
Ez a te világod, itt senki sem szab határt,
Egyedül te jelenthetsz magadnak akadályt.

Tiéd a könnycsepp, mi a folyóban úszik,
Tiéd a vércsepp, mi ereidben nem nyugszik.
Tiéd a sóhaj, mi a levegőben tovaszáll,
Tiéd a hang, messziről is hallom már.

Végső a tánc, az utolsó végzetes tangó,
Nehéz itt annak élni, ki egyszerű halandó.
De te más vagy, mindig is más voltál,
A közömbös emberekre sosem hasonlítottál.

Kezdem észrevenni, hogy mit látsz szépnek,
Mik azok, amelyek benned a csodás értékek.
Hóvirág nyílik a kopár-jeges talajon,
Jégvirág burjánzik a fagyos ablakokon.

Gyönyörű e világ, melyet magadnak építettél,
Két kezed munkájával mindent tökéletesítettél.
Itt születnek gondolataid, és itt írod le
Mindazt, ami benned fogalmazódik meg.

Ez a Tiéd, hiszen te építetted a várad,
Te formáltad magadévá díszes udvarházad.
Itt születnek fejedben a nagy gondolatok,
Ez az a hely, hol várod a holnapot.

Te írsz törvénykönyvet, kezedben a toll,
Minden betűd mindenki elméjébe behatol.
Add hát a Világ tudtára, Te vagy az,
Kinek kezében a könyv, a vastag papírhalmaz.

Saját szabályaid kövesd, ne törődj mással,
Senki se legyen rád negatív hatással!
Vad fűcsomó közepén nő egy pici virág,
Ez is a Te műved, hiszen Tiéd e világ.

2008. December

-